Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mint Kiemelt Nemzeti Emlékhely a magyarországi déli régióban, 55 hektárnyi területen nyújt élményt és szórakozást a hazai és külföldilátogatóknak. Az Emlékhelyünk közvetlen szomszédságában található Szeri Csárda Szegedtől 30 km-re, Kiskunmajsa és Mindszent távolság középső metszéspontjának területén található. Éttermünk arculatával büszkén hirdeti a gasztronómiai hagyományőrzést, a nemzeti ízek bemutatását vendégeinknek. Szeretnénk ünnepi hangulatot teremtve megvendégelni látogatóinkat, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak a magyar hagyományok asztalánál.

    Vendéglőnk historikus jellegénél fogva, a rövid történeti áttekintés méltó módon járul hitelességéhez: az időben visszalépve, a Csárdánk eredetileg egy major volt, takaros parasztházzal. Az ingatlan ugyanott állt akkor is, a mai helyén, az Emlékparkhoz vezető úton, az egykori Sövényháza területén. Az akkor még jóval kisebb "Tanya Csárda"-ként elhíresült helyet a környékbéli tanyákon élő munkások, parasztok látogatták, főként férfiak "búfelejtő" gyanánt. Híre, de hamva se volt még akkor, hogy a millenniumi Árpád-emlékmű mellett egy olyan vendéglő születik, amelynek konyhája később európai hírnévre tesz szert. Lovak és szekerek, dinamós kerékpárok támasztották az oldalát, amolyan igazi tanyai közösségi találkozóhely volt ez. Az ablakából viccek, férfitémák, nótázások, az alföldi emberek ügyes-bajos dolgai hallatszottak még ekkor. Mígnem 1969-ben a Csongrád Megyei Tanács Műemléki Albizottságának Ópusztaszer fejlesztésére tett javaslata után, az MSZMP KB jóváhagyta az ópusztaszeri honfoglalási emlékmúzeum ügyét, így 1970. április 29-én a Hazafias Népfront jóváhagyásával megalakult a Pusztaszeri Emlékbizottság Erdei Ferenc politikus elnökletével. Az elkövetkezendő időkre feladatul jelölték ki, hogy 1985-re befejezik a skanzen építését az Emlékparkban, és erdőt telepítenek. A „Tanya Csárda” ekkorra már évről-évre egyre több iskolás csoportot tudott fogadni, noha a melegkonyhás kiszolgáló rendszerre az idelátogatóknak még éveket kellett várniuk.

    1980-ra elfogadásra került a földosztási emlékmű pályázata, majd elkészült a makói ház és a szentesi tanya a skanzenben, továbbá 37 hektáron fásították a területet. Az ásatásokat tovább folytatták a romkertben, a múzeumi emlékhellyé nyilvánítás után, az intézmény felvette a „Nemzeti Történeti Emlékpark” nevet. Még ebben az évben a SZÖVTERV - az állami tervező és beruházási vállalat - szegedi irodájában tervező építészek, múzeumi, valamint megyei elöljárók és műszaki szakemberek egyetértésével született döntés arra, hogy a Csárda átépítésre kerül. A CSOMITERV – az állami építő vállalat - kivitelezésében egy sokoldalú, „differenciált üzemeltetést” biztosító üzemegységet hoznak létre, amelyre a turisztikai fellendülés következtében igen nagy szükség volt. Terv készült, hogy 300 adagos főzőkonyhát létesítenek úgy, hogy a nyári szezon csúcsforgalmában is a szabadtéri főzésekkel együtt, 600 adag kiszolgálását is biztosítani tudja a Vendéglő. Galériás vacsorázó helyet, valamint pultos önkiszolgálót álmodtak a tervezők.

    1986-ra el is készült az újjávarázsolt „Tanya Csárda”. A Megyei Tanács határozatban fejezte ki köszönetét, elismerését a széles körű társadalmi összefogásért az országos irányító szerveknek és társadalmi tömegszervezeteknek. A Kisteleki Egység ÁFÉSZ kezelésében a 13 millió forintost beruházás a végéhez ért. Nagy hasznára vált az étteremnek, hogy a Szeged Tourist utazásszervező cég megépítette végre a 200 sátorférőhelyes kempinget a szomszédban, amely a dél-alföldi iskolák kirándulásainak, és a Magyar Úttörőszövetség országos programjainak kedvelt színhelyévé vált. A vendéglőben – a kirándulók nagy örömére – megindultak a felejthetetlen hangulatú, típus menüs, meleg étkeztetések. Iskolás kirándulók és pedagógusok, gyermekek és idősek, magánszemélyek sorra kanalazták a „békebeli” csontlevest répával és cérnametélttel. Utána sercegős bundájú sertésbordát fogyasztottak rizskörettel, hozzá céklát, vagy káposztasalátát, megkoronázva az egészet egy pohár ivólével. Az üzleti világ beköszöntével több üzleti vállalkozás is üzemeltette bérleti jogviszonyban az Éttermet az 1980-as évek végétől, s ebben az időben keresztelték át
    "Szeri Csárdára" a Vendéglőhelyet.

    Időközben a Wrocław-i panorámafestményt sikeresen helyreállító 25 fős lengyel Ars Antiqua csoport nyerte el végül a Feszty-körkép restaurálásának lehetőségét. 1997-ben a Szeri Csárdához parkolókat is építettek a megnövekedett forgalom miatt, hiszen ez időben már több millió embernek nyújtott kikapcsolódást Feszty Árpád Körképe, a „Magyarok bejövetele”. 2007-től az Emlékpark saját kezelésében működtette tovább, ezekben az években nyerte el patinás, XIX. századi kialakítását és esztétikáját a belső tér. „Betyáros hangulat” és egy néprajzi gyűjtemény ékesíti a falakat és adja meg nemzetközi színvonalát Éttermünknek. A bútorok, viseletek, állattartási eszközök és fegyverek egy magángyűjtő jóvoltából kerültek a Csárdához.

    A Vendéglő napjainkra megfelelő kezekbe került, 2013-tól Ruszkay Zsolt Csárda Gazda üzemelteti az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark mellett található, hagyományőrző és nemzeti értékeket hirdető Szeri Csárdát.